Gewissensfreiheit
Gewissensfreiheit
|Deutsch |English |Español |Français |עברית |Italiano |한글 |magyar |日本語 |Português |Română |русском| |Srpski
A monográfia az emberi méltósággal kapcsolatos, sokéves kutatásaim eredményének bemutatása tömör formában. A témával összefüggő vizsgálódásaimat - terveim szerint - 2007. évben foglalom össze, amely a jelen műtő tudományos eszköztárában, és az egyes részkérdések részletes tárgyalásában tér el. A bevezetés mellőz minden lábjegyzetet, és a teljes témát olyan röviden kívánja bemutatni, amennyire csak lehet. Ezért a könyv kiválóan alkalmas azok számára, akik a témával először találkoznak.
Az első fejezetben arra a kérdésre keresem a választ, hogy hogy került az emberi méltóság a jog világába. Egyértelmű, hogy a fogalom semmi esetre sem az Alkotmány találmánya, ahogy azt sokan hiszik. Jogi eredete sokkal inkább a nemzetközi jogban, pontosabban az Egyesült Nemzetek Chartájában rejlik. A fogalommal kapcsolatos további vita éppúgy nemzetközi jogi, mint nemzeti téren kimutatható.
A második fejezetben a jogi értelmezés történetét vizsgálom. Ennek során kiderül, hogy egy sor össze nem illő, ad hoc értelmezés mellett, lényegében két értelmezési irány létezik, amelyek kibékíthetetlen ellentétben állnak egymással, és döntően felelősek a fogalom többértelműségéért: a heteronóm és az autonóm értelmezési hagyomány
A harmadik fejezetben arra mutatok rá, hogy az ember méltóság heteronóm és autonóm értelmezése közötti szakadék az ókortól a filozófiai fogalom történetét is jellemzi.
A negyediktől a hatodik fejezetig megkísérlem az emberi méltóság fogalmának újraalkotását a nyelvi elemzés és a szubjektív értékteória bázisán, azzal az igénnyel, hogy elkerüljem a vitatható metafizikus feltevéseket, és az így minden ember számára - kulturális hátterétől függetlenül - érthető és elfogadható legyen.
A hetedik és nyolcadik fejezetben az emberi méltóságot konkretizálom meghatározott konfliktushelyzetkben, és bemutatom az ún. "méltóság-méltóság ellen" konfliktusokkal kapcsolatos vitákat.
A kilencedik fejezetben annak járok utána, hogy hogy vezethetőek le az emberi méltóság normájából az emberi jogok és az emberi kötelezettségek. Ennek során újjáalkotom a kötelezettség és a jogosultság fogalmát.
Míg az első két fejezet jogtörténeti fonalat követ, a négy-kilencedik fejezet az emberi méltóság tisztán filozófiai szempontjait taglalja.
A tizedik és az utolsó fejezet azt vizsgálja, hogy mivé válik az emberi méltóság morális értéke, ha jogi formát ölt.
Rövidre szabott irodalomjegyzék és a fontosabb joggyakorlatra való utalást tartalmazó jegyzék egészíti ki a könyvet.